1. Viperahal

Az óceán mélyén úszkáló lények a szó szoros értelmében olyanok, mintha egyenesen a legszörnyűbb rémálmaidból léptek volna elő, és ezek közül a viperahal a legijesztőbb. A groteszk kinézetű teremtmény fogai olyan nagyok, hogy nem férnek el a szájában. Nagy sebességgel úszik az áldozatai felé, és szinte karóba húzza őket éles fogaival.

Nagy sebességgel úszik az áldozatai felé

Halvány rózsaszín húsával a scotoplanes – ismertebb nevén a tengeri disznó – valamilyen kinövéshez hasonlít. Ez a furcsa teremtmény lényegében egyfajta tengeri uborka. A tengeri disznók úgy néznek ki, és úgy is viselkednek, mint a meztelen csigák, az óceán fenekén leülepedettt szerves anyagokkal táplálkoznak.

Szerves anyagokkal táplálkozik

Kevés olyan emlős van, amelyik olyán furcsán néz ki, mint a veszélyeztetett Aye-Aye, vagy véznaujjú maki, amely már csak a madagaszkári szigeteken él, de- és most jön a meglepetés! Ez valójában közeli rokona az embereknek. A nagy kiálló szemeivel, borzasztóan vékony újjaival és nagy, bozontos farkával, az Aye-Aye-ok rendkívül egyedülálló. A denevér-szerű fülek lehetővé teszik számára, hogy meghallja a fákban fészkelődő rovarlárvákat és mivel szereti az édességet is, a kókuszt és cukornádat is kimondottan imádja, a mezőgazdasági termelők viszont ezt kevésbé díjazzák.

Már csak a madagaszkári szigeteken él

„Horror békának” hívják, de ez a kétéltű nem egy B-kategóriás film sztárja. Azért hívják így, mert képes eltörni a saját csontjait, hogy karmokat csináljon magának. A szőrös és bizarr megjelenésű horror béka („farkasember” békának is hívják) képes eltörni a saját csontjait, hogy aztán azokat a lábujjpárnáiba szúrja, így készítve magának meghosszabítható karmokat veszély esetén. Ezt az állatot, melyet gyakran megsütnek és megesznek, 2008-ban fedezték fel.

Kameruni "horror" béka

Ha félsz a bogaraktól, akkor nem fogod szeretni az óriás isopodot. Semmire sem hasonlít annyira, mint egy tengerimalac nagyságú csótányra, de ez valójában egy kitinréteggel borított állat, mely a garnélarákkal és tarisznyarákkal áll közeli rokonságban. Ezek a dögevők a hideg, sötét tengerfenéktől 560 lábra és az óceán felszínétől 7000 láb mélyen barangolnak, többnyire elpusztult bálnákkal, halakkal és tintahalakkal táplálkoznak.

Elpusztult halakkal táplálkozik

6. Yeti rák

Hosszú, szőrös lábaival az újonnan felfedezett Yeti rák úgy néz ki, mint valami tengeri lajhár. A Csendes-óceán fenekén fedezték fel 2006-ban egy mélytengeri búvárexpedíció során, és olyan szokatlan, hogy egy új rendszertani családot kellett felállítani neki. A Yeti rák vak és fehér, lábait és ollóit szőr borítja. A felszín alatt 7540 láb mélyen, a hidrotermikus áramlatokhoz közel él.

Úgy néz ki, mint egy lajhár

Egy másik teremtmény, amelyik szándékosan sebesíti meg magát, hogy fegyvert készítsen, a spanyol bordázott tarajos gőte. Eléggé jelentéktelen, ameddig nem fenyegeti veszély, de akkor valami nagyon vad dolgot csinál: átszúrja a bőrét a saját éles bordáival, hogy tüskéket hozzon létre, amelyek mérgező váladékkal vannak bevonva. Ezek a mérgező dárdák nem állnak ki állandóan a nyílásokból; minden egyes alkalommal mikor kifejlődnek, lyukat kell hasítsanak a bőrükön.

Szándékosan sebesíti meg magát

A púpos horgászhal megjelenése eléggé ijesztő, de valójában a párzási szokásai különböztetik meg, és teszi ennyire érdekessé a többi különös tengeri lény között. A hím púpos horgászhal beleharap a nőstény bőrébe, majd olyan enzimet szabadít fel, amelyek felemésztik a bőrt a szájából és a nőstény testét is. Ez a folyamat összeolvasztja őket, a két halból nem marad más semmi, mint egy parazita spermagyár.

Parazita párzás jellemzi

9. Dumbo polip

A Dumbo polip a két nagy fülre hasonlító uszonyáról kapta a nevét. Dumbo a Föld bármelyik óceánjának sötét mélyén megtalálható, és 20 cm hosszúra is megnőhet. Az áldozatait, melyek általában férgek és héjas állatok, lenyeli.

A mesebeli elefántról kapta a nevét

10. Pelikánangolna

Ahol a pelikánangolna él, egész lent az óceánok mélyén, nem igazán van svédasztalos étkezési lehetőség. Szerencsére, ennek a kísérteties lénynek hatalmas állkapcsai vannak, melyek lehetővé teszik, hogy elég sokat egyen abból, ami elé kerül, mérettől függetlenül. A nagyon hosszú, ostorszerű farkának a végén, egy fényt termelő fotofórának nevezett szerv van, melyet csaliként használ, hogy odavonzza az áldozatát.

Csellel vonzza magához áldozatait

Apró kengurura hasonlítva, az éjszakai hosszúfülű ugróegér,hosszú farkát és hátulsó lábait használja ugrásra. Ennek a veszélyeztetett rágcsálónak, amely Mongóliában a Góbi-sivatagban él, kb. háromszor akkora füle van, mint amekkora a feje, főként rovarokkal táplálkozik. Annyira rendkívüli, hogy ez az egyetlen faj a nemzetségében.

Háromszor akkora a füle, mint a feje

A legtöbben már hozzászoktunk az aligátorok és krokodilok őskori megjelenéséhez, de azok számára, akik nincsenek hozzászokva a látványhoz, a gangeszi gaviál olyannak tűnik, mintha egyenesen a dinoszauruszok korából csöppent volna ide. Ez a súlyosan veszélyeztetett állat nagyon hosszú, vékony pofával rendelkezik, mely egy sor éles foggal van ellátva. A tudósok azt gyanítják, hogy a legtöbb gaviál elpusztulását a szennyezett folyóvizek okozzák.

Nagyon hosszú, vékony pofája van

A hosszúcsőrű hangyászsün egy ritka tojásrakó emlős, amelyet Pápua Új-Guineában találtak. Ez az éjszakai állat a kacsacsőrű emlős rokona, de a föld alatt él, ahol a csőrszerű orrát arra használja, hogy olyan gerinctelen áldozatok után kutasson, mint a rovarlárvák és a férgek. Puha ételeket kell ennie, mivel nincs foga. A kicsinyek anyjuk erszényben laknak, hogy az anyjuk testén lévő emlőkből tejhez jussanak.

A föld alatt él

Mikor felhúzod a halászhálód , hogy megtekintsd a tartalmát, az utolsó dolog, amit látni szeretnél, az egy halom világos színű, kocsonyás hús, amely tompa kékes szemeivel rádpislog. De ne félj semmit – az esélye annak, hogy egy pacahalat kifogj, nagyon csekély. Ezek a bizarr halak Tasmánia és Ausztrália partjai mentén a tenger mélyén élnek. Nincsenek izmaik, de mivel kisebb a sűrűségük, mint a vízé, csak úgy lebegnek a felszínen.

Lebegnek a víz felszínén

Ráncos rózsaszín bőre, a disznószerű orra és a kiálló fogai nem igazán teszik a csupasz vakondpatkányt a legaranyosabb állatok egyikévé. Ezeknek a szőrtelen rágcsálóknak a kolóniája a földalatti „kastélyokban” él, melyet egy domináns patkány vezet – a királynő, az egyetlen nőstény, amely utódokat szülhet. Mint a méheknél, a csupasz vakondpatkánynál is mindenkinek megvan a szerepe a kolóniában, beleértve a dolgozókat, akik az alagutakat ássák és élelmet gyűjtenek. Kelet-Afrika félsivatagjaiban élnek.

Földalatti kolóniákban élnek

Békagyík

Észak-Amerikában honos, leguánfélék családjába tartozik. Koponyája hátsó részén hatalmas, szarvszerű tüskéi vannak. Veszély esetén felpuffasztja magát, majd sziszegve előreugrál. Különlegesen furcsa képessége, hogy szeméből vért tud fecskendezni. Elevenszülő, átlag 15 utódot hoz a világra. Nappali állat, éjszaka a homokba ásva magát alszik.

Szeméből vért spriccel