A világ legkisebb állatait az egysejtűek világában kell keresni. Amennyiben a legkisebb európai emlősre vagy kíváncsi, akkor az a kisded cickány, súlya mindössze 1,5-2g között mozog.
1974-ben Thaiföldön, felfedezték a dongódenevért, mely mindössze 1,5 g.
A madarak között a kolibrik a legkisebbek. A legkisebb mérete akkora, mint egy felnőtt ember hüvelykujjának a körme. Ők akár egy helyben is tudnak maradni a levegőben, de bármilyen ügyes pilóták is, járni nem tudnak.
Dominika egyik legdélibb szigetén Beatán két amerikai kutató, Blair Hedges és Richard Thomas felfedezték a legkisebb ismert hüllőt. Az állat, melynek a Sphaerodactylus ariasae nevet adták, fejétől a farka tövéig 16 milliméter hosszú, a tengerpartok közelében a nedves avarban él. Ez a faj nemcsak a legkisebb ismert hüllő, a madarak és az emlősök között sincsen nála apróbb termetű (a hüllőknek, madaraknak, emlősöknek összesen 23 000 faja ismert).
A legkisebb állatnak tekinthető élőlény viszont az pókszabásúak rendjéből, atkák családjából kerül ki. Van közöttük olyan kis méretű, amit már csak mikroszkóppal lehet látni. Ilyenek például a poratkák is.
Remélem kielégítő volt a válasz.

Nos, ez az állat a Amphicoelias fragilimus, ami egy óriásira nőtt növényevő őshüllő volt. Több mint 40(akár 60) méteresre nőtt meg és a súlya meghaladta a 120 tonnát. Közeli rokona volt a Diplodocusnak. Először a XIX. század végén írták le, egy csigolyából, egy medencéből és egy combcsontból álló hiányos csontváz alapján. A Camarasaurushoz hasonló dinoszauruszok jelenléte a kőzetekben arra utal, hogy a lelet leginkább a Morrison Formációból, a késő jura időszak, tithon korszakából, 150 millió évvel ezelőttről származik.
Remélem kielégítő volt a válasz.

Helena24 kérdésére válaszolva:
A vadmacska, mint minden macskafajta, szelidíthető és emberhez szoktatható. Sok türelem és kitartás kell hozzá. A felnőtt példányok sajnos nem nagyon szoknak hozzá már az emberhez, maximum eltűrik a jelenlétét, de a kölykök már könnyen elfogadják az embert.
Emberek által felnevelt vadmacskakölykök úgy viselkedtek, mint a házimacskák, persze a játékuk kicsivel durvább volt, mint háziasított rokonaiknak.
A vadászösztön is jobban él bennük, mint a házimacskákban, ezért madarakkal és kisrágcsálókkal együtt nem érdemes tartani őket.

Ha a teljes állatseregletet vesszük alapul, akkor a vándorsólyom. Zuhanórepülésben a 200 km/h-t is túllépi.
A szárazföldi állatok között rövid távon a gepárd a leggyorsabb, a maga több mint 100 km/h-ás sebességével.
A vízben pedig a fekete marlin verhetetlen. 130 km/h-ás tempóban képes hasítani a vizet.

Egész Namibiában (nyugat-afrika) elterjedt méhészborz (Mellivora capensis), amely némileg a mi borzunkhoz hasonlít. Mindenevő, a rovaroktól a vadgyümölcsökön és madártojásokon keresztül a kisebb gerincesekig mindent zsákmányul ejt és felfal. Kedvencei a vadméhek lárvái és a lépesméz, aminek a megszerzése érdekében egyfajta együttműködés alakult ki a méhészborz és a mézkalauz madár között. A mézkalauz madár által a helyszínre vezetett méhészborz szétdúlja a vadméhek fészkét és annak maradékain a madár is talál elegendő méhlárvát magának. A méhészborz védett állat, de igazoltan sakálbiztos kerítéssel körülvett területeken belül károkozása miatt elejthető. Szívesen ás, de szállásul gyakran más állatok üregeit is elfoglalja.

Ez nem más, mint a pávaszemes lepkékhez tartozó holdasszövő.
Szaglása olyan érzékeny, hogy a hím a nőstényt 5 km távolságból is kiszagolja. Jellemző, hogy akár egy illatmolekulát is érzékel.
A holdasszövőhöz képest még a vérebek is amatőrök.